Kirándultunk

 Voltunk delfint nézni egy Rosemarkie nevű kisvárosban, delfin ugyan nem volt, de sok minden más láttunk. Például ezt a tehenet, aki valószínűleg gázolásos baleset áldozata lett.

We visited Rosemarkie to see some dolphins and even though we missed them, we saw a bunch of other things, such as this cow who is probably a victim of a hit-and-run accident.

Pikt múzeum.

Pictish musem.

Ügyesek voltak ezek a Piktek.

Pictish stone carving.

A helyi élménykombinát menüje - jó ételek egész nap. Mindezt a skót nemzeti állattal szemléltetve.

The menu of the local inn, accompanied by the Scottish national animal.

Kíváncsian várjuk az okosok magyarázatát, hogy mi is ez a sárgiliszta a tengerparton.

If anyone could explain this earthworm on the beach, please?

Csodás nyári nap a napsütötte tengerparton, itt épp napoztam egy kicsit. :P

Beautiful summer day on the sunny beach, I was sunbathing for a while here. :P

Itt az ideje a bodzaszörpnek! :')

Time to pick the elderflowers. Two months later than in Hungary. :D

15 méterrel odébb meg már ősz van.

Two minutes later it was already autumn.

Julcsi sosem gondolta volna, ami ezután következett!

Julcsi never expected what happened next...

Az első vízesés!

The first waterfall.

És a következő.

And the next.

Itt már azért alaposan le voltunk nyűgözve.

We were thoroughly impressed at this point.

A legfelső tóban volt ez a fa, nem beteg, csak szegény kapott pár piercinget. :P

In the last pond we found this tree, it wasn't sick just received a few piercings. :P

Julcsi aztán beleoktrojált egy ötforintost, szegénynek már mindegy volt. Meg a fának is.

Julcsi squeezed in a Hungarian coin, it didn't really matter for the poor thing. Or for the tree.

Zongora a kertben.

Piano in the garden.

Hétfőn aztán Julcsit hátrahagyva nyakamba kaptam a világot, mondván most már szeretnék kirándulni, pláne nagy kopasz hegyeken, amilyenek nálunk nincsenek. Kinéztem egy tök jó hidat is, gondoltam megkeresem és kisebb-nagyobb megpróbáltatások után végül el is értem a Cairngorms Nemzeti Parkba. A kisvárosban (ahova napi három vonat megy) rögtön találtam egy útjelző táblát, rajta egy ismertetővel, térképpel, ajánlott túraútvonalakkal, szóval kiválasztottam egyet és nekivágtam az útnak.

On Monday I left Julcsi behind, I really wanted to go for a hike, especially since we don't have the kind of high and barren mountains that one can find in the Cairngorms National Park. I set my mind on visiting an old bridge and after some difficulties I reached a small town (three trains a day) where I found some brochures with maps and recommended hikes, so I just choose one of those.

Az egész Felföldön rengeteg ilyen ház rom található, pár száz évesek.

The Highlands are full of with these few-hundred-year-old ruins of houses.

Hanga - hihetetlen mennyi van belőlük és milyen élénk színekben pompáznak.

Heather - they are so colorful and can be found everywhere.

Gigagomba, persze nem szedtem le, a visszaúton viszont már csak a kalapja tetejét találtam meg, tele apró fognyomokkal, szóval valaki jót ebédelt. :)

Gigantic mushroom, I didn't pick it, but found the skin of the top on my way back, it was full of with small tooth-marks, someone had a good lunch. :)

Végre!

Finally. :)

Ez a második régi kőhíd volt, amit találtam, persze nem az, amit kerestem. :D

The second old stone bridge I found, of course it wasn't the one I was actually looking for. :D

Az első kőhíd, amit itt már másodjára láttam, futnom kellett, hogy még süssön rá a nap, de megérte! És a kalandok csak itt kezdődtek. Egy kedves hölgy ajánlott egy másik utat visszafelé, a térképemen is rajta volt, hát elindultam rajta. Egy idő után kicsit gyanús volt, hogy egyre keskenyebb, egyre több a kidöntött fa, felmásztam hát a hegygerincre, arra is vezetett egy széles út, gondoltam biztos az lesz az. Ekkor már egy igen magas kerítéssel körbevett területen voltam, ami tele volt évekkel ezelőtt kidöntött fenyőfákkal, de látszott a traktor nyoma, gondoltam ha azt követem nagy baj nem lehet. Meg hát a tájfutó gyerek sose kesereg, inkább megpróbál kimászni a kerítésen, majd feladja, tekintve, hogy egy nagyon jól felhúzott, kb 2,2 m magas kerítésről van szó. :D

Végül találtam egy kaput, ami kb. a semmibe vezetett, így egy ideig mentem mellette, majd gondoltam lemegyek a folyópartra, lesz, ami lesz, átvágtam hát a mocsáron, majd amikor áthatolhatatlan dzsindzsához érkeztem, akkor ledobtam cipőt, zoknit és a folyón is átgázoltam. Elég nehezen, mert irgalmatlanul hideg volt, szóval elég gyakran kellett a görcsöket kimozgatni a lábamból. A túlparton aztán ettem egy kis áfonyát, majd átvágtam az erdőn és kilyukadtam az útra, amin reggel mentem és hála az égieknek, ezen az oldalán csak méteres volt a kerítés, szóval át tudtam lépni. :)

This is the first stone bridge that I encountered for the second time that day, I had to run to catch the sunlight on it, but it was worth it. :)

And the real adventure began. A kind lady recommended a different route for my way back and as it was marked on my map I started on it. After a while it was a bit suspicious that it got more and more narrow, so I climbed up the ridge to see whether there was another road there. I ended up surrounded by a roughly 2,2 m high fence in an area covered by pine trees that were cut down years ago. I thought following the tractor trail must be a good option, especially after attempting to climb over the fence and failing miserably. :D

After a while I found a gate that opened up to nowhere, so I got out and started walking by the fence then had enough and went down, crossed a swamp, started following the river and when I couldn't anymore I just dropped my shoes and socks and crossed the river, too. It was kinda slow getting to the other side, since it was freakishly cold and I had to stop my feet from cramping every few minutes. On the other side I ate some blueberries, cut through the forest and ended up by the road that I took that morning. Lucky for me, the fence on that side was only about a meter high so I could just step over it. :)

A helyi galambtenyésztő háza.

The house of the local pigeon breeder.

Mire visszaértem a városba, már esett az eső, de gondoltam sebaj, már tudom, hogy hol a híd, oda is mentem, na nem az volt az, hanem egy nagyon szép függőhíd, amit én akkor már a hátam közepére sem kívántam. Begyalogoltam a központba, azon gondolkozva, hogy hogy jutok innen haza, pénz nélkül, vonat és busz nélkül, aztán a benzinkutat elhagyva, a ritkaságnak számító két sávos autóútról megláttam a hidat. A Hidat. Szép volt, megérte, hazastoppoltam. :D

By the time I got back to the town it was raining but I didn't mind as I knew where the bridge was, so I went there and it was a beautiful suspension bridge that I really didn't care about at that point. I walked into the town center, thinking about how the hell I was gonna get home when there was basically no train or buses and also I didn't have any money, when after passing the gas station I finally saw The Bridge! From the two lane road that is basically a phenomenon in itself. It looked really nice, it was worth it and I hitched a ride home. :)