Átbuszoztunk Turnovba, ahol Justin és két lánya, Sofia és Sarah vártak minket, majd hazavittek Srbsko-ba. A lányok folyékonyan beszélnek angolul és csehül is, mivel Justin amerikai, Michaela, az anyuka pedig cseh. Sofia egyébként nyolc, Sarah pedig hat éves, mindketten suliba járnak, szóval csak délután találkozunk velük, de ilyenkor mindent meg akarnak mutatni és mindenben segítenek. :)
Itt sem kelünk túl korán, mivel saját kis faházunk van, ezért akkor reggelizünk, amikor akarunk, 9-kor találkozunk Justinnal a ház előtt és kezdünk dolgozni. Eddig egészen változatos munkáink voltak, kezdünk a szárnyasok etetésével, vannak tyúkok, pávák, ludak, gyöngytyúkok, némakacsák, futókacsák (akik megeszik a meztelencsigákat, otthonra is kell!), két pulyka, a nőstény kotlik egész nap, a hím meg nézegeti magát a hátsó ajtóban, nagyon vicces. :D
Van hat kiskacsa, két kisliba, megy egy kiscsibe, nagyon aranyosak és valószínűleg lesz még sok másik is, mert a legtöbb tojást megpróbálják kikeltetni, szóval a kert legkülönbözőbb részeiben lehet fészkekkel találkozni.
A terület egyébként hatalmas, 8 hektár, ennek a nagyja legelő, mivel vannak lovak is, egy póni és két Jersey tehén is, az egyik a napokban fogja világra hozni az első bociját, szóval nagyon izgatott mindenki. Őket egyébként Michaela apukája gondozza, szóval sokat nem látunk belőlük azon kívül, hogy bemászunk megsimogatni őket, de jövő héten már fogunk lovagolni is.
A faházak előtt van egy "food-forest", biztos van rá pontos fordítás, én ehető erdőnek hívom. Ez nagyjából annyit tesz, hogy csupa ehető termésű fa és bokor van, közöttük pedig valamilyen kalászossal és pillangóssal van bevetve a terület. Mivel a fajokat és fajtákat egy permakultúrás könyvből válogatták és már el is felejtették őket, az egyik délelőttöt azzal töltöttük, hogy felcímkéztük a fákat, ha találunk normális áron fém címkézőt, akkor végigmegyünk az arborétumon is! :D
Van még egy kis kert is, ezt is a permakultúra szerint alakították ki, van eperágyás, fokhagyma, saláta és egyéb zöldségek, nemsokára pedig elvetjük a hokkaido tököket. Ezt ajánlom mindenkinek, egy olyan sütőtök, aminek a héja is ehető és jól tűri a fagyokat is, szóval egész novemberig lehet szüretelni. A legjobb pedig, hogy a területen szánthatunk majd mi is!!! Már tanulom a traktorozást, Julcsi nem akarja kipróbálni, nem is értem, szerintem eszméletlenül jó! A ház környékén épp dolgoznak a kőművesek, akik egyébként nagyon aranyosak, egymás nyelvét ugyan nem értjük, de az egyikőjük megtanított minket lapátolni, profik leszünk talajrendezésben is! Egyik nap például kiszedtünk egy csomó hatalmas követ, ami egy alacsony fal volt, majd ezt kellett raklapon traktorral odébbvinni. A szűkebb részen, ahol letarolhattunk volna valamit Justin áthozta őket, majd én vihettem át őket a végleges helyükre, szóval már megy az emelővilla és a traktor (ami egy szép piros Zetor) használata is. ^_^
Azért sokat használjuk a talicskát is, ide is kéne egy elektromos, mint amilyen Liberecben volt, nagyon praktikus, az ember csak lenyom egy kart és a talicska megy magától.
Ennyi munka után futni ugyan még nem voltam, de ellustulni nem fogunk, meg remélem elhízni sem, bár hihetetlen mennyiségeket eszünk... Reggelire házi készítésű müzli, legutóbb mi is segítettünk a készítésében, szóval a receptet is tudjuk, ebédre és vacsira pedig általában meleget eszünk. Justin és Michaela is végzett szakács, a háztartásban pedig csak organikus alapanyagok vannak, szuper egészségesek leszünk! Rengeteg zöldséget eszünk, legutóbb ebédre quesadilla volt salátával és málnás dióecetes salátaöntettel, inni pedig vagy teát, vagy smoothiet iszunk, szóval kicsit olyan érzésem van, mintha étteremben ennénk minden nap. :D
Az utolsó nap végre lefényképeztem a szomszéd házat is, tipikus rododendronos-virágos kert, általában az összes ilyen a környéken, ajánlom a Jeli Arborétum helyett!
Rosa három gyönyörű kiscicájával:
A buszmegálló felé:
Hihetetlenül túlpakoltuk magunkat, szerintem a cuccaink felét otthon hagyhattuk volna :D
Ez pedig már az új helyünk:
Itt lakik a legtöbb szárnyas, a kerítés viszont inkább csak jelzésértékű, arra mennek ugyanis, amerre akarnak:
A furcsa formájú kacsa a futókacsa, ez a példány amúgy egy troll, folyton verekszik mindenkivel, meg követi az egyik néma kacsát, mint valami testőr és egész nap be nem áll a csőre. :D
Ő a barátnőnk, Gizi, mindig velünk jön dolgozni és abszolút nem idegbajos, úgy kell kikerülni a fűnyíróval:
Itt földet törtünk és kavicsot lapátoltunk, hogy legyenek szép izmaink:
A csákány is felkerült az általam eltört szerszámok mellé:
Reggae ásó, ajánljuk Reginek! :)
Gizi és a fűnyíró:
A pulyka, aki szintén egész nap beszél és szépen felpuffasztja a tollait:
Idill John Deere traktorral, voltunk ugyanis egy közeli farmon, ahol öt (!) ilyen szép zöld munkagép van, meg csomó Aberdeen Angus marha, kár, hogy sokkal idősebb a tulajdonos, valahogy be kéne kerülni a családba! :D
Életemben először füvet nyírok:
Komposzt wc, nem összekeverendő a budival!
Az eszközhasználó ember:
Szedtünk egy kis rebarbarát kompótnak:
Itt pedig a késés oka, épp beadandót írtam, ezért nem jelentkeztünk ilyen sokáig:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése