Kapálunk!

Fájó szívvel elbúcsúztunk Bukovina Buitentől és lakóitól, kaptunk ajándékba appelstroopot meg csokisdrazsét, szóval felkészítettek minket a nehéz napokra. :)
Ezután átvonatoztunk Liberecbe, ráadásul olyan helyeken keresztül, hogy végig csak tátottuk

a szánkat. Persze nem fényképeztük le, szóval képzeljetek el egy gyönyörű, sziklákkal teleszórt erdős-hegyes útvonalat. :)
Liberec elég nagy város, így kiéhezve vetettük be magunkat a plázába, miután Julcsi tudtom nélkül rávett a bliccelésre. :P
Alapos shoppingolás után (kicsit csalódottan, mert a 100-as zsepi itt ismeretlen) nekivágtunk a hegynek, persze busszal, majd új házigazdánk, Hynek még magasabbra vitt minket a hegyen. Kb. 650 m magasan laknak, körbe erdő meg kő, öt hektáros területen. Vannak juhok, kecskék (akiket holnaptól elvileg mi fogunk fejni), tyúkok (egy bundás), kacsák, egy gyöngytyúk, nyuszik, tehenek, cicák (az egyiktől (kis vörös:) napokon belül kiscicák várhatók), egy batár nagy ló (aki egyébként nagyon szép és kedves is) és méhek, akik közül több landolt a hajunkban, szerencsére Julcsi engem hősiesen megmentett, jutalmul meg is csípte egy méhecske, ami amúgy egyáltalán nem zavarta, én mindenesetre nagyon hálás vagyok. :)
Alena és Hynek a házigazdáink, három tündéri (és gyerekhez méltóan hangos) kisgyerekkel, Emma 6, Ida 3, Alfred pedig 1 éves. Szerencsére mindenki későn kelő, így megint fél kilenc körül reggelizünk, utána délig munka, két órás ebédszünet, majd ötig megint dolgozunk.
Méghozzá nem is akármit, végre kapa akadt a kezünkbe!!! :D
Meg gereblye és egyéb kerti szerszám, tegnap munka után beájultunk az ágyba és alig bírtunk kimászni belőle. Kivéve egy kis sétára, mert gyönyörű a környék. Ma persze beütött az izomláz, alig bírtuk kigyomlálni az epreket, a gereblyézésről nem is beszélve, hiszen asztallap simaságú, aprómorzsás talajszerkezetet kellett létrehoznunk a leendő veteménynek. :P
A csavarozást itt is gyakoroltuk, már profi vagyok (haha), sőt, fúrni is megtanultam, már fát és fémet is profin fúrok! ^_^
Ma is sétáltunk, mert túl szép a környék, sőt, van egy erdei faiskola is, holnap meg talán még futni is lesz erőm (nk?), mert a hétvégénk szabad.

Our hearts were bleeding when we left Bukovina Buiten but we got a parting gift of
appelstroop and sprinkles to heal our wounds. :)
We traveled to Liberec by train, the landscapes were astonishing. We took no pictures of
course so please imagine a beautiful hillside full of with huge rocks and breath-taking
mountain forests. :)
Liberec is a city so we headed for the mall as a man would go for food after starving for 2
weeks. We did the shopping (a little disappointed because we couldn't find 100 pcs tissue
paper) then went up the mountains by bus. Our new host, Hynek took us even higher up to
their house. They live 650 m high on the mountain surrounded by forests and huge rocks on a
land of 5 hectares. They have sheep, goats (that we are about to milk), chicken (one of them
is a furry one), geese, a guineaflow, bunnies, cows, cats (one is due in few days :), a huge
horse (who is beautiful and friendly) and bees that got into our hair as a greeting (Julcsi
defended me from them then got stung. She didn't mind it at all but I'm grateful for it).
Our hosts are Alena and Hynek with their cute (and loud:) children: Emma (6), Ida(3) and
Alfred (1). Fortunately the wake up late so we start our day at 8.30 with breakfast, work
till noon then till 5pm (after a two-hour-long lunch-break of course). And finally we work
in the garden :) With hoes and rakes and other gardening tools. After work we collapsed into
our bed and we could hardly get out of it. But the forests are so beautiful we had to go for
a walk. Today of course fatigue-fever striked, so we had trouble weeding the strawberries,
not to mention raking because we wanted to make the soil as smooth as a tabletop for the
seeds and seedlings.
We practiced with the electric screwdriver so we are almost professionals. :P And now we can
drill as well, we are trained in drilling wood and metal. ^_^
We went out for a walk today as well because the area is too beautiful, there's also a
nursery in the woods. Maybe tomorrow I (we?) will go for a run as well because we have the
weekend off.

A vonaton, kit érdekel a táj, mikor engem is lehet nézni? :D
On the train. Who cares about the landscape when you can see me? :D

Itt már tudtuk, hogy jó helyen vagyunk (vigyázat, felnőttek játszanak tábla):
At this point we were sure that we ended up in the right place:

A ház, tele napkollektorokkal és napelemekkel, mögötte az egyik istálló:
This is the house covered with solar panels and solar batteries, one of the stables is in
the background:

Emma hintázik a ringlófán:
Emma swinging on the greengage:

Az állatok (egy része):
The animals (some of them):

Ez látszik az ablakokból:
Sight from our windows:

Nyááár van!

Summertime!

Aprómorzsás talajszerkezet! :D
Fine soil structure! :D

Ilyen a ház környéke:
The surroundings:

Csoportkép :)
Group photo :)